Lássuk csak:
A honvédség megszüntetésével óriásit zuhant az ország hadereje. Nemcsak katonaságunk nincs, de a nép fiataljai sem foghatók harcra egy esetleges támadással szemben. A mai huszonévesek 95 %-a nem tudja kezelni a fegyvereket, nincs kötelességtudata, és hazaszeretete. Egy támadás esetén nők, és gyerekek módjára menekülnének ők is.
Aztán a kilencvenes évek közepével megkezdődött a hadsereg leépítése. Ma ott tartunk, hogy a laktanyákat fizetett őrzővédő cégek felügyelik, vagy privatizálják.
Az általános minimum ráfordítás a hadseregre országonként a GDP 2%-a. Az eddigi legmagasabb, és a hangsúly az „eddigi legmagasab”-bon maradjon, összeg amit eddig a hadseregre fordítottunk az 1,6% volt. Példának okáért Svédország 6%-ot áldoz a hadseregére, de vegyünk egy közelebbi példát, Lengyelország is 3-4%-ot áldoz a honvédelemre.
Így az elmúlt húsz évben 1200 MILLIÁRDOS hiány keletkezett a Magyar honvédség kasszájában. Az összes NATO-hoz csatlakozott ország megtartotta a szárazföldi, és légi egységeit, egyedül mi vagyunk ez alól kivétel. Jelenleg az országban harcra fogható katonák létszáma körülbelül 20 ezer fő. 1 darab légi egység, amit már régen túlkölcségesnek nyilvánítottak, ezért elavult, és pénz hiányában nem megfelelően képzett.
Nincs tüzérségünk, nincs páncélelhárításunk. Lövészeink vannak, amik a védelmi harca alkalmatlanok. Ha a magyar honvédséget ma csupán 20 Km-ről elkezdenék lőni, azt se tudják mondani hogy hu.
A körülöttünk lévő országok egytől egyik többszörös haderővel rendelkeznek mint mi.
Nem kell messzire menni. A Lengyel haderő jelenleg 93 570 fő. Szárazföldi, légierő, és haditengerészet. 976 millió EURÓT költenek katonai beszerzésre. Közel 3000 korszerű harckocsi, ezernél több tarack, és ágyú, 400 páncéltörő, ezernél több légvédelmi rakéta, és ágyú, közel 150 harci helikopter. A hajóállomány, és a repülő egységek mennyisége, és minősége Európában az elsők közé tartozik. De hasonlóan jól állnak a csehek, de még a szlovákok is.
Nos a fent említett állapotokat összevetve a liszaboni szerződéssel, mely kimondja, hogy egy esetleges polgárháború, vagy lázadás esetén a környező országok, pl szlovákia kötelessége bevonulni, és leverni azt,
szóval ezzel összevetve igencsak katasztrofális a helyzet.
Csak tételezzük fel szülessen egy belső megállapodás az ország szétszedésére. Nem kell túlzottan keresgélni alkalmas személyeket. Slota bácsi hajlandó volna, és mosolyogva ugrana bele egy efféle egyezménybe. Egy belső ( tegyük fel Magyar-Szlovák ) NATO konfliktus esetén, a román békefentartóknak kellene bevonulniuk az országba. Szóval feltételezzük a belső mondjuk román-szlovák egyezményt, és nem kell diplomásnak lenni ahhoz hogy láthassuk a következményeit. Az elmúlt 20 évben megalkotott lehetőségeket kihasználva bárki mosolyogva bemasírozhatna az országba, úgy hogy a fentebb említett kitaposott út olyan lehetőségeket biztosítana, hogy a környező országok, az Eu, de senki más sem szólna bele egy ejnye-ejnyénél többet.
Igen, és itt jön ismét a rózsaszín ködben úszkáló hiszékeny kis droid, aki azt mondja: De hát Eu van. Szövetségesek vagyunk, nem támadna meg minket senki. Persze hogy nem. És Magyarellenes nyelvtörvényeket sem hozna senki…
Hogy fogtok majd sírni…
Forrás : Barrikád
Utolsó kommentek